A forgatókönyv:
Csapatunk az
önkéntességet választotta feladatul.
Mivel
cserkészek vagyunk, így nem áll távol tőlünk ez a terület.
Megbeszélést
tartottunk, hogy mit válasszunk. Nem tudtunk rögtön dönteni. Munkácson van több
szervezet, amelyik önkéntességgel foglalkozik, így tőlük is kértünk ötleteket,
segítséget. Az egyik ötlet egy szemétgyűjtési akció volt, a másik faültetési
akció volt, a harmadik emlékmű rendbehozatala. A Kórházmissziót is megkerestük,
akik elmondták, hogy miben tudnánk segíteni az ő munkájukat.
Mivel nehéz
volt a döntés, mentorunktól kértünk segítséget. Azt javaslata, hogy olyasmit
csináljunk, amivel eddig nem foglalkozzunk, mert így sokkal hitelesebb és
őszintébb lesz a feladat megoldása. A cserkészcsapat tagjaiként rendszeresen
végzünk önkéntességet: a temetőben sírokat hozunk rendbe, egy 1849-es emlékmű
körül rendet rakunk, szemetet szedünk, jótékony célú süti árusítást is
szervezünk. A kórházi szolgálat viszont izgalmas és ismeretlen terület, így
emellett döntöttünk.
A sulink vezetésével
egyeztetve az osztályokban játékgyűjtési akciót hirdettünk. Nagy
meglepetésünkre hét zsáknyi holmi gyűlt össze. Elvittük Ágiékhoz, ahol
válogattuk, selejteztük, megtisztogattuk a rengeteg játékot.
Megbeszéltük a
munkácsi gyerekkórház belgyógyászati részlegének vezetőivel, hogy melyik nap és
mikor vihetjük el a több zsáknyi holmit. Kis előadással is készültünk, ezt
néhány alkalommal el is próbáltuk, illetve kiosztottuk, hogy ki milyen
feladatot lát el.
Elérkezett a
nagy nap. Beléptünk a kórházba. Kicsit bátortalanok voltunk az elején, de a
dolgozók illetve a gyerekek örömteljes fogadtatása oldottabbá tette a
hangulatunkat.
Bementünk a
napközi szobába, kiraktuk a játékokat, elmondtuk a gyerekeknek, hogy kik
vagyunk és miért is jöttünk. Ez után biztattuk őket, hogy válogassanak a játékok
között. Előkészítettük a bábozáshoz a terepet. Zoli és Dávid fogták a pokrócot,
ami paravánként szolgált, Bence és Ági pedig előadták a Piroska és a farkas
mesét. Mivel mi ezt magyarul adtuk elő, fordítást is szerveztünk: ukránra. A
gyerekeknek tetszett az előadás. Utána Ági bemutatta zsonglőr tudományát 3-5
labdával. Bence gitárzenével szórakoztatta a gyerekeket, akik utána maguk is
pengethették a húrokat. A nagyobbakat Rubik-kocka kirakásra tanította. Dávid
origamizott és kifestett a kicsikkel, videózott. Zoli fényképezett, Sanyi
itt-ott besegített illetve tolmácsolt. Mindannyian játszottunk is a kicsikkel,
akik nagyon hálásak voltak. Utána elbúcsúztunk és tudtuk, hogy ide még vissza
fogunk jönni, nem csak a verseny kedvéért.
Lent az
udvaron kis interjúban mindnyájan elmondtuk, hogy miért volt számunkra fontos
és jó ez az akció.
Városunk és
székesegyházunk védőszentje Szent Márton, aki maga is önkénteskedett. Jó
ötletnek tartottuk beleszőni a filmbe, így megkértük Pogány István plébánost,
hogy mondjon pár gondolatot ezzel kapcsolatban, a templomban.
Sanyi és Bence
a majd kétórányi filmfelvételt összevágta, megszerkesztette. Ebben Mihovics Gábor bá is segítségünkre volt, amit nagyon köszönünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése